Az ingatlan adásvétel menete

Ha megvan a kiválasztott ingatlan, akkor érdemes felvenni a kapcsolatot azzal az ügyvéddel, akivel az ingatlan adásvételi szerződést el kívánjuk készíttetni. Tőle választ kaphat az esetleges kérdéseire, kérés esetén segít értelmezni az eladótól kapott dokumentumokat (pl. Társasházi alapító okirat, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend, az esetlegesen bejegyzett szolgalommal kapcsolatos iratok, stb.), továbbá javaslatokat tesz az alkalmazható szerződéses konstrukcióra.

Gyakorta előfordul, hogy az eladó vagy az ingatlanközvetítő bemutatja a vevőnek az ingatlan tulajdoni lapját. Ha erre nem kerül sor, akkor érdemes azt a vevőnek maga beszerezni, vagy az eljáró ügyvédet felkérni arra, hogy szerezze be.

Erre azért van szükség, mert ebből állapítható meg, hogy kik az ingatlan tulajdonosai vagy milyen terhek vanak az ingatlanon. Előfordulhat, hogy az eladó legjobb tudomása ellenére rosszul emlkészik valamely teher törlésére. Előforulhat, hogy az ingatlant haszonélvezeti jog terheli, amelyről az eladó elfelejtkezett, vagy az eladó az ingaltant terhermentes ingatlanként árulja és az eladáskor derül ki, hogy egy, már régen visszafizetett kölcsönt biztosító jelzálogjog még nem került törlésre. Ezek önmagában nem akadályai az ügylet létrejöttének, de minél előbb tudomást szerez róla az eladó annál hamarabb el tudja kezdeni intézni a törlést.

A következő lépés, hogy az eladó és a vevő tisztázzák, hogy milyen feltételek mellett kerül megvásárlásra az ingatlan. Így különösen az olyan kérdéseket, mint a pontos vételár, az egyes vételárrészletek megfizetésének módja és határideje, a vevő bankhitelből vagy önerőből egyenlíti ki a vételárat, eladó mikor adja át az ingatlan birtokát a vevőnek vagy hogy eladó milyen szavatosságvállalásokat tesz.

Ha a vevő a vételárat részben bankhitelből kívánja finanszírozni, akkor mind az eladónak, mind a vevőnek számolnia kell azzal, hogy a bankok legtöbb esetben akár 45-60 napos átfutási határidővel vállalják a kölcsön folyósítását. Ez azt jelenti, hogy a bank olyan adásvételi szerződést fogad csak el, amelyben a bankkölcsönből finanszírozott vételár megfizetésére legalább ennyi idő rendelkezésre áll. Előfordulhat, hogy az eladó azért adja el az ingatlanát mert a vételárból másikat kíván venni, így fontos lehet számára, hogy az részére mikor kerül kifizetésre.

Érdemes lehet tehát a hitel intézését minél előbb elkezdeni.

A hitelbírálat során a bank által vizsgált körülmények két csoportra oszthatók: a személyi körülményekre és a tárgyi körülményekre. Az első csoportba tartozik a hitelfelvevő személy (adós) anyagi körülményeinek vizsgálata (pl. mennyi a jövedelme, szerepel-e a KHR listán). Ennek során azt vizsgálja a bank, hogy az adott személynek egyáltalán folyósít-e hitelt és ha igen, akkor legfeljebb milyen összegben? A második csoportba azok a körülmények tartoznak amelyek a hitel fedezetéül felajánlott ingatlan vizsgálatával kapcsolatosak (pl az adott ingatlant elfogadja-e a bank fedezetként, mekkora összegű hitelt folyósít a vételár megfizetéséhez). A kettő eredményeként kerül meghatározásra, hogy a bank milyen összegű kölcsönt fog folyósítani.

Mivel látható, hogy a személyi feltételek függetlenek attól, hogy milyen ingatlant kíván a vevő megvásárolni, így ennek az intézését már akkor meg lehet kezdeni, ha az eladóval megállapodtak, de az adásvételi szerződés még előkészítés alatt áll.

Fontos, hogy a hitelügyintézésnek olyan költségei lehetnek, amiket nem térít vissza a bank, ha végül mégsem jön létre az ügylet, úgyhogy ezt a kockázatot vevőnek mérlegelnie kell.

Ha az eladóval sikerült minden részletben megállapodni, akkor az eljáró ügyvéd elkészíti az ingatlan-adásvételi szerződés tervezetét, amit legtöbbször e-mailen megküld a feleknek. Az esetlegesen felmerült kérdéseket vagy észrevételeket a felek választása szerint telefonon, személyesen, vagy e-mail útján tisztázzák és aztán kerülhet sor az aláírásra.

Az aláírt ingatlan adásvételi szerződést 30 napon belül be kell nyújtani a földhivatalba, amely általában az eljáró ügyvéd feladata. Ha a vevő a vételár megfizetéséhez hitelt vesz fel, akkor az aláírt, földhivatal által érkeztetett szerződést a banknak is be kell nyújtania, ezt pedig legtöbb esetben a vevő intézi.

A vevő az adásvételi szerződés rendelkezései szerinti módon és határidőben köteles megfizetni az egyes vételárrészleteket az eladónak, eladó pedig a szerződés rendelkezései szerint köteles az ingatlan birtokát vevőnek átadni.

A teljes vételár kifizetését a felek jelzik az eljáró ügyvédnek, aki a nála letétbe helyezett tulajdonjogról lemondó nyilatkozat földhivatali benyújtásával intézkedik a vevő tulajdonjogának bejegyzése iránt. A tulajdonjogról lemondó nyilatkozat ügyvédi letétbe történő helyezése banki kölcsönből finanszírozott ingatlan vásárlás esetén a legtöbb esetben a bank részéről előírt követelmény. Ettől függetlenül egyéb esetben is javasolt.

A birtokbaadás jelenti azt a pillanatot, amikor az eladó az ingatlan birtoklásának jogát átruházza a vevőre. A birtokbaadáskor az eladó átadja a vevőnek az ingatlan kulcsait és a felek felvesznek egy jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a mérőórák állását is. Az eladó ezen óraállásig köteles rendezni a közüzemi díjakat. Fontos, hogy a birtokbaadással száll át a kárveszélyviselés is, vagyis ha ezt követően keletkezik bármilyen kár az ingatlanban az már a vevő kockázata. A birtokbaadáskor az eladó átadja a közüzemi szolgáltatók és a közös képviselő nyilatkozatát arról hogy nem áll fenn közüzemi-, illetve közös költség tartozás.

Ha a vevő a vételárat kifizette, akkor az eladó ennek megtörténtéről értesíti az eljáró ügyvédet, aki a tulajdonjogról lemondó nyilatkozatot benyújtja az illetékes földhivatalba, ha az nála letétbe helyezésre került az eladó által. Ha az eladó bármilyen okból nem igazolja az ügyvéd részére a vételár kifizetését, akkor a vevőnek is van erre lehetősége, banki kivonatokkal illetve átvételi elismervényekkel ő is igazolhatja az ügyvéd felé, hogy eleget tett a vételár fizetési kötelezettségének.

Az eladó részéről a tulajdonjogról lemondó nyilatkozat ügyvédi letétbe helyezése banki kölcsönből finanszírozott vételár esetén a legtöbb esetben kötelező, azonban egyéb esetekben is javasolt. Fontos, hogy a vevő a földhivatal részére hiába igazolja, hogy a vételárat maradéktalanul megfizette, az kizárólag alakilag és tartalmilag is helyes tulajdonjogról lemondó nyilatkozat kézhez vétele esetén jegyzi be a tulajdonjog változást. Emiatt érdemes az eladóval úgy megállapodni, hogy a tulajdonjogról lemondó nyilatkozatát már a szerződés aláírásakor ügyvédi letétbe helyezi a kiadás azon feltételével, hogy eljáró ügyvéd azt abban az esetben jogosult és köteles kiadni a vevő vagy az illetékes földhivatal részére ha a vételár maradéktalan megfizetése a részére hitelt érdemlően igazolásra került.

Az elállás lényege, hogy a valamelyik fél a szerződésben előre meghatározott körülmény, vagy a jogszabályban meghatározott érdekmúlás bekövetkezte esetén egyedül, a másik fél hozzájárulása nélkül meg tudja szüntetni a szerződést. A leggyakoribb elállási ok, ha a vevő több részletben vállalja megfizetni a vételárat és egy idő után nem fizet. Ilyenkor az eladó elállhat a szerződéstől. A szerződéstől való elállás jogát általánosságban a Ptk is szabályozza, azonban azt célszerű a szerződésben külön is kikötni az elállásra okot adó körülmények meghatározásával. Így minkét fél számára előre és pontosan felmérhető, hogy valamely kötelezettség nem teljesítése milyen következményekkel járhat. Az elállás esetén alkalmazható tipikus jogkövetkezmény a foglaló elvesztése, illetve kétszeres összegben történő visszakövetelése.