Az ingatlan adásvétel menete

Az ingatlan megvásárlása előtt alaposan át kell tekinteni a társasházi alapító okiratot, annak esetleges módosításait, a szervezeti és működési szabályzatot és a házirendet. Ha az Eladónak ezek nem állnak rendelkezésre, akkor a közös képviselőtől tudja beszerezni őket.

Erről a közös képviselőtől érdemes kérni egy írásos nyilatkozatot a lakás megvásárlása előtt. Bizonyos épületszerkezetek – pl fűtött garázsbeálló lejtő – az átalagosat jelentősen meghaladó közös költséget eredményezhet. Érdemes a legutóbbi néhány közgyűlési jegyzőkönyv másolatát is elkérni és a közös képviselőnél is tájékozódni arról, hogy a társasházban van-e olyan felújítás ami szükséges, vagy esetleg már döntött is róla a közgyűlése. Ha ugyanis ilyen van akkor elképzelhető, hogy a közös költségen felül ez a tulajdonosoktól további anyagi ráfordítást igényel.

A szolgalmi jog alapján annak jogosultja részben a saját céljainak megfelelően használhatja az ingatlanunkat, például az átjárási szolgalom jogosultja az ingatlanunkon átjárhat, a vízvezetési szolgalmi jog jogosultja vízvezetéket fektethet le, stb. A szolgalmi jog bejegyzésekor a földhivatalba szükséges benyújtani egy vázrajzot is, amelyből látható, hogy a szolgalmi jog a telek mely részét érinti. Ha a megvásárolni kívánt ingatlanon szolgalmi jog áll fenn, úgy érdemes az Eladóval együtt, vagy a tőle kapott meghatalmazással a területileg illetékes földhivatalban a szolgalom bejegyzésével kapcsolatos iratokba betekinteni, és meggyőződni arról, hogy a szolgalmi jog nem éppen ott vezet-e, ahová a Vevő a házát kívánja építeni. Az ingatlan megvásárlása előtt fontos meggyőződni arról is, hogy valamelyik szomszéd nem vezette-e át a villany, víz, stb bekötését a megvásárolni kívánt telken anélkül, hogy erre szolgalmi joga lenne. Ilyen esetben – bizonyos feltételek teljesülése esetén – a szomszéd bíróságtól kérheti a szolgalmi jog bejegyzését.

Ez önmagában nem jelenti akadályát az ingatlan megvásárlásának. Ez egyik lehetőség, hogy az Eladó vállalja, hogy a szerződéskötést megelőzően kifizeti a tartozását és törölteti a végrehajtási jogot, a másik, hogy a Vevő a vételárból közvetlenül tehermentesíti az ingatlant, vagyis a vételár egy részét nem az Eladónak, hanem a végrehajtónak fizeti meg. Az első esetben már tehermentes ingatlanra szerződik a vevő, így egyszerűbb a helyzet, a második esetben azonban kiemelten fontos a szerződéses konstrukció megfelelő kialakítása, amellyel biztosítható, hogy a Felek és a Vevő pénze mindvégig biztonságban legyen a szerződés lebonyolítása során.

A haszonélvezeti jog nem szűnik meg automatikusan az ingatlan tulajdonjogának átruházásával, ezért fontos, hogy ha a megvásárolni kívánt ingatlanon haszonélvezeti jog áll fenn, akkor a haszonélvező erről mondjon le. Ez történhet az adásvételi szerződésben, ami ilyenkor ő is aláír, mint haszonélvezeti eladó, vagy történhet külön megállapodásban, még a szerződéskötést megelőzően. Fontos figyelni arra, hogy ha a haszonélvező a haszonélvezeti jogáról ellenérték fizetése nélkül, vagyis ingyen mond le, akkor az akinek a javára a lemondás történik ajándékozási illeték megfizetésére kötelezhető. Ezért érdemes a vételárat megbontani és egy részét a haszonélvező részére megfizetni, mint a haszonélvezeti jogának az ellenértékét. A haszonélvezeti jog értékének számítási módját az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72.§ szakassza tartalmazza.

A bejegyzett jelzálogjog nem – sőt a bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom sem – akadály a vételnek, de a szerződéses konstrukció kialakításakor figyelemmel kell rá lenni. Gyakran előfordul, hogy az Eladó azelőtt értékesíti az ingatlanát, hogy a megvásárlásához felvett banki hitelt kifizette volna Az eladóval tisztázni kell, hogy mekkora a fennmaradó hitel összege és azt a szerződés megkötését megelőzően ő maga kifizeti, vagy a tehermentesítést a vételárból kívánja elvégezni. Az első esetben az eladó tehermentesíti az ingatlant (ez történhet a szerződés aláírását megelőzően, de azt követően is), majd ha ezt igazolja a vevő felé akkor kerül kifizetésre a vételár, vagy legalábbis annak nagy része.

Ez utóbbi megoldás viszonylag ritka azonban általában az eladó a vételár egy részét is felhasználja a bankhitel végtörlesztéséhez. Ilyen esetben viszont fontos, hogy a vevő ragaszkodjon ahhoz, hogy az eladó bankja írásban nyilatkozzon arról, hogy ha az adott összeg részére megfizetésre került, akkor hozzájárul a jelzálogjog törléséhez. A bank által az eladónak küldött egyenlegértesítő nem elegendő, mert egyrészt a hitel összege naponta változhat, másrészt nem minden banknál elegendő csak a fennmaradó összeg megfizetése, a legtöbb helyen a végtörlesztést előre be kell jelenteni. Ilyenkor a bank kiszámolja a végtörlesztéshez szükséges pontos összeget és dönthet úgy, hogy az összeg megfizetését más számlára kéri, mint ahova az egyes törlesztő részleteket kell megfizetni.

Ennek az írásos nyilatkozatnak (banki feltételes törlő nyilatkozat)a szerződéskötéskor rendelkezésre kell állnia, tehát az eladónak érdemes előzetesen tájékozódni a saját bankjánál, hogy hogyan és mennyi idő alatt állítanak ki számára ilyen nyilatkozatot, mert ez az ő felelőssége. Fontos azt is megtudni, hogy hány napig érvényes a nyilatkozat, ugyanis legtöbb esetben ezek csak egy-két hétig érvényesek ez alatt meg kell fizetni az összeget. Ha erre nem kerül sor, akkor a jobbik esetben csak egyszerűen kérni kell egy újat, azonban rosszabb esetben az egész végtörlesztési folyamatot újra kell kezdeni. Meg kell tudni a banktól azt is, hogy ha a kért összeg beérkezik, akkor hány napon belül adja ki a jelzálogjog törléséhez történő hozzájárulását (ez az 1-2 munkanaptól a 30 napig teljesen változó).
Fontos, hogy banktitokról lévén szó ezt a banki ügyintézést a szerződést szerkesztő ügyvéd nem tudja átvállalni, így ez az eladó feladata.

A szerződés megkötésekor ilyen esetben legfeljebb a foglalót célszerű az eladó részére átadni, a második részletként érdemes azt az összeget megjelölni, amit a bank kér a tehermentesítéshez. Fontos, hogy ezt az összeget közvetlenül a vevő fizesse meg az banknak. Ha az összeg megérkezik a bankhoz, az a kiállítja a törlő nyilatkozatot, amelyet be kell nyújtani a földhivatalba. Ezt követően történik a vételár fennmaradó részének kiegyenlítése. Ha a jelzálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre, akkor a bank annak törléséhez is hozzájárul a jelzálogjog törlési hozzájárulásában.

Az áramszolgáltató által bejegyzett vezetékjog azt jelenti, hogy a telek valamely részén használati joga áll fenn az áramszolgáltatónak. A telek megvásárlása előtt érdemes lehet utánajárni magánál a szolgáltatónál, hogy ez a telken pontosan hova esik, ide ugyanis nem lehet építkezni. Legtöbb esetben mindössze arról van szó, hogy a telek mellet a közterületen elhaladó vezeték ún. védőtávolsága beleér az ingatlanba így a telek szélén egy vékony sávot érint, azonban akár azt is jelentheti, hogy a telken keresztben megy egy elektromos földkábel, vagy a szolgáltató arra tartja fenn a jogát, hogy az ingatlanon valamilyen villamos berendezést (pl. trafóházat) helyezzen el. Az ingatlan megvásárlása előtt tehát érdemes meggyőződni a vezetékjog pontos tartalmáról, mert bár általában az nem fogja zavari a vevőt az ingatlan használatában, nem zárható ki, hogy az éppen oda esik, ahová a házat kívánja építeni.

Bár nem gyakori, de előfordulhat, hogy az eladó annak ellenére nem költözik ki az ingatlanból, hogy az ki lett fizetve és a szerződésben erre megjelölt határidő (a birtokbaadás időpontja) eltelt. Ha az ingatlan vételára ki lett fizetve, akkor a vevő ettől függetlenül megszerezheti az ingatlan tulajdonjogát és pert indíthat az ingatlan kiürítése iránt. A vevő ilyenkor kérheti a bíróságot, hogy az eladót kötelezze az ingatlan birtokbaadására és arra, hogy fizessen használati díjat azután az időszak után, amikor jogosulatlanul használta az ingatlant. Ennek a hátránya, hogy a peres eljárás akár évekig is eltarthat. Ehelyett sokkal célszerűbb, ha a felek a szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a vételár egy része a birtokbaadással egyidejűleg kerül megfizetésre az eladónak. Így az eladónak kevésbé áll érdekében a birtokbaadás elhúzása.